Probiotikumok és az Immunrendszer – Hogyan Segíthetnek?

A koronavírus világjárvány az immunerősítő étrendkiegészítők, vitaminok és probiotikumok iránti érdeklődés és értékesítés hatalmas növekedéséhez vezetett. Az emberek az immunrendszerük erősítésének lehetőségeit keresik, abban a reményben, hogy elég erősek és egészségesek legyenek a vírus elleni küzdelemhez. De vajon a probiotikumok valóban segíthetnek az immunrendszerünknek? Derítsük ki!

Probiotikumok és az Immunrendszer

Amikor megpróbálunk védekezni a koronavírus ellen (vagy bármilyen más vírus ellen), a személyes intézkedések mellett, amelyeket az expozíció elkerülése érdekében teszünk, fontos az immunitásunk erősítése is. Ebben a probiotikumok többféleképpen is segíthetnek.

Tulajdonképpen Mik Is Azok a Probiotikumok?

Mindannyian tudunk az élelmiszerekben található probiotikumokról, és arról, hogy javítják a bélrendszerünk egészségét, de mik is ezek pontosan?

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek a gazdaszervezetre (vagyis ránk) gyakorolt egészségügyi előnyeikről ismertek. A probiotikumokban gazdag élelmiszerek rendszeres fogyasztása segíthet fenntartani a bélmikrobióta pozitív egyensúlyát (1). A probiotikumokról kiderült, hogy fokozzák természetes immunitásunkat és szabályozzák a kórokozók által kiváltott gyulladást (2).

Ezen túlmenően van egy tanulmány, amely a probiotikumok vírusfertőzés elleni jótékony szerepéről számol be. Egy 2011-es tanulmány szerint a probiotikumok fogyasztása csökkenti a náthás fertőzések kialakulásának kockázatát (3). Konkrétan, a probiotikumok 12 héten át történő pótlása a náthás epizódok kockázatának, a tünetekkel járó napok számának, a tünetek gyakoriságának és súlyosságának, valamint az immunválasznak a csökkenését eredményezte a náthás fertőzéseknél.

Hogyan Erősíthetik a Probiotikumok Immunrendszerünket?

A probiotikumok és az immunrendszer közötti kapcsolatra nemrégiben egy 2019-es áttekintés is rávilágított. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a probiotikus baktériumok többféle immunmechanizmus aktiválásán keresztül javítják immunrendszerünket mind a bélrendszerben, mind a távolabbi helyeken (4).

Hasonló eredményekről számoltak be egy másik áttekintésben, amely a probiotikumok hatását vizsgálta az emberi immunrendszer szabályozására. Ez az áttekintés kiemelte, hogy a probiotikumok használata védelmet nyújthat a fertőzésekkel szemben, és serkentheti az immunválaszt (5).

Egy másik tanulmány kimutatta a probiotikumok lehetséges szerepét a vakcinák hatásában, amely szerint erősíthetik a vakcinázás hatását (6). 

Kevesebb Edzés – Kevesebb Gyümölcs és Zöldség = Több Stressz

A karantén fokozott stresszhez, a fizikai aktivitás hiányához, valamint a friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának csökkenéséhez vezet. Egy 2017-es tanulmány szerint a probiotikumok szedése növelte a szisztémás immunválaszt és védett a fertőzéssel szemben. Ez azt sugallta, hogy a probiotikumok használata potenciálisan minimalizálhatja a mostanihoz hasonló stresszhelyzet során kiváltott károkat (7).

Az egész napos ülés a legtöbbünk számára nem szokatlan. Nem sétálunk eleget, és a fizikai aktivitásunk is korlátozott. A mérsékelt fizikai aktivitás vagy a mérsékelten szabályozott edzés bizonyítottan fokozza az immunrendszer működését (8). Sőt, a kutatások azt mutatják, hogy az akut testmozgás az immunrendszer adjuvánsa, ami a védekező aktivitás javulásához vezet. Emellett fordított kapcsolat áll fenn a testmozgás, edzés és a megbetegedési kockázat között (9).

Ugyanakkor a megnövekedett gyümölcs- és zöldségfogyasztás az immunrendszer működésének javulásához vezet (10). A kormányok által meghatározott szabályok, amelyek arra kényszerítik az embereket, hogy otthon maradjanak, valamint a koronavírusnak való kitettségtől való félelem azonban csökkentik a minőségi élelmiszerek és a rendszeres friss gyümölcs- és zöldségvásárlás esélyét. 

Ráadásul azok a tanulmányok, amelyek a gyümölcs- és zöldségfogyasztás összefüggését vizsgálták asztmás betegeknél, védő hatást mutattak ki akár a szisztémás, akár a légúti gyulladással szemben (11).

Probiotikumok és Hatásuk a Székrekedés Kezelésében

Kutatások bizonyítják, hogy a rostbevitel nyilvánvalóan növelheti a székletürítés gyakoriságát a székrekedésben szenvedő betegeknél (12). A fizikai aktivitás és a testmozgás szintén segíthet a normális bélműködésben. Emellett a pszichológiai stressz, amelyet a legtöbb ember a világjárvány idején átél, klinikailag és kísérletileg is régóta ismert, hogy bélműködési zavarokat okoz (13). 

Ráadásul a székrekedés szignifikánsan gyakoribb volt a stresszes életeseményeknek kitett gyermekeknél (14). Mindezek a tényezők azt bizonyítják, hogy a karanténba szorulás jelentősen befolyásolhatja bélrendszerünk normális működését, és székrekedéshez vezethet. 

A probiotikumok javíthatják a teljes bél tranzitidőt, a széklet gyakoriságát és a széklet állagát, és az alcsoportos elemzések különösen a B. lactis kedvező hatását mutatják (15). Vannak olyan kutatások is, amelyek szerint a probiotikumok 1,3-szorosára növelik a heti székletürítések számát, és lágyítják a székletet, így könnyebbé teszik a székletürítést (16). Egy másik vizsgálat kimutatta, hogy a probiotikumokat szedő betegek 70%-a elégedett volt a bélmozgás gyakoriságának tüneti enyhülésével (17).

Következtetés

Az otthon ragadás nemcsak az érzelmeinkre, hanem az általános egészségi állapotunkra is hatással van. Az emberek többsége vitaminpótlással próbálja erősíteni az immunrendszerét.

A probiotikumok tudományosan bizonyítottan erősítik az immunrendszerünket, és manapság szükségszerűnek bizonyultak. Ezek a mikroorganizmusok segíthetnek leküzdeni az inaktivitás, a stressz és a csökkentett gyümölcs- és zöldségfogyasztás miatti bélműködési zavarokat. Emellett bizonyíték van arra, hogy a prebiotikumok a védő mikroorganizmusok populációjának növelésével javíthatják az immunrendszert (18).

Mindezzel együtt javasoljuk, hogy nézd meg a Probiotikumok és Prebiotikumok Táplálékkiegészítőnket Felnőtteknek, mivel ez segítheti a szervezet megfelelő működését és az immunitás építését is.