Kognitív Hanyatlás – Segíthet a Foszfatidilszerin?

Minél idősebbek leszünk, annál egészségtelenebbé válnak az idegsejtjeink. Egy bizonyos ponton a legtöbb ember észrevesz néhány apróbb tünetet, például azt, hogy a rövid távú memóriájuk már nem olyan éles, mint régen, vagy hogy nehezen emlékeznek olyan nevekre és arcokra, amelyek egykor ismerősek voltak. Ez az öregedés természetes velejárója, és kognitív hanyatlásnak nevezik.

A boldog, egészséges és jól működő agynak olyan agysejtjei vannak, amelyek hatékonyan tudnak egymással kapcsolatot teremteni avagy „beszélgetni”. Az agysejtek összekapcsolódásának módját „szinapszisnak” nevezzük, és agyunk és központi idegrendszerünk összes sejtje szinapszisokat használ, hogy lehetővé tegye számunkra a gondolkodást, a mozgást, a tanulást és az emlékezést. Ahogy azonban öregszünk, az agysejtjeink (más néven neuronok) elkezdenek elhalni, és a túlélő neuronok egyre kevésbé egészségesek, és lassan elveszítik a képességüket, hogy összekapcsolódjanak az őket körülvevő többi neuronnal.

A kognitív hanyatlás nyilvánvalóan nem nagy dolog, és nem biztos, hogy óriási hatással van az életünkre. Ha azonban hagyjuk, hogy a degeneráció folytatódjon, akkor valószínűleg elérjük a következő, kognitív károsodásnak nevezett stádiumot. Ez egy kicsit súlyosabb, és azt jelenti, hogy az emberek jóval a lehetőségeik alatt élnek, de még mindig viszonylag normálisan és önállóan.

Amikor azonban a dolgok egy bizonyos ponton túlmennek, elérjük a demencia azon szakaszát, amikor az egyszerű mindennapi feladatok elvégzése már problémává válik. És már nem leszünk képesek segítség nélkül élni. A demenciás esetek 60-80%-a Alzheimer-kór.

Sejtmembránok és Kognitív Hanyatlás

A demencia olyan betegségek és állapotok csoportját jelenti, amelyek a kognitív funkciók—emlékezet, viselkedés, nyelv, problémamegoldás és döntéshozatal—olyan mértékű hanyatlásához vezetnek, amely zavarja a mindennapi életet.

Sok éven át a kutatók a demencia számos különböző okát tárták fel, a legjelentősebb az agysejteket körülvevő és védő membránok szerkezetének megváltozása volt, ami a deformálódott fehérjék rendellenes felhalmozódásának eredménye, ami fokozatos kognitív hanyatláshoz vezet, amíg el nem éri a demenciát.

Mik a Sejtmembránok?

Sejtmembránjaink 2 lipidrétegből, úgynevezett lipid kettősrétegből állnak, és ahogy a sejtek öregednek, zsugorodnak, a lipid kettősréteg összetétele megváltozik.

Normális esetben a sejteknek dúsnak, folyékonynak, képlékenynek és rugalmasnak kell lenniük, ami lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan fogadják a szinapszisjeleket más sejtektől, valamint hogy átjárhatóak legyenek, lehetővé téve a fehérjék, enzimek, tápanyagok, oxigén, glükóz stb. be- és kijutását a sejtből.

Ahogy azonban a membránok veszítenek tömörségükből és folyékonyságukból, keményebbé válnak, így kevésbé áteresztők és kevésbé képesek alkalmazkodni a szinaptikus jelek fogadásához. Úgy képzelhetjük el, mint egy narancsot, amely dúsan és lédúsan indul, de ahogy veszít a nedvességtartalmából, szárazabbá és keményebbé válik.

Mik a Lipid Kettősrétegek?

A Sejtmembránok Foszfolipid Kettősrétege

A lipid kettősrétegek foszfatidil-kolinból, foszfatidil-etanolaminból, szfingomielinből (a foszfatidil-kolin és a foszfatidil-etanolamin kombinációja), foszfatidilszerinből és az omega-3 zsírsav DHA-ból állnak.

A foszfatidil-kolinhoz hasonlóan a foszfatidil-etanolamin is nagyon fontos a membrán szerkezeti integritása szempontjából; egy kicsit olyan, mint egy épület acélváza, míg a foszfatidilszerin és a DHA extra folyékonyságot és rugalmasságot biztosít.

Hogyan Befolyásolja az Öregedés a Lipid Kettősrétegeket?

Az életkor előrehaladtával csökken a membránok foszfatidilszerin tartalma és nő a koleszterintartalom (1,3). Ez a változás a kulcs a sejtmembrán keménységének növekedéséhez és a folyékonyságának és rugalmasságának csökkenéséhez.

Ez az enzimaktivitás csökkenését okozza, és a fehérjék és más tápanyagok már nem tudnak könnyen be- és kijutni a sejtbe. Ezért a sejtek egyszerűen nem tudnak hatékonyan kommunikálni más sejtekkel (1,4,5).

Szerencsére a foszfatidilszerin szintjének csökkenését megelőzhetjük egy egyszerű foszfatidilszerin kiegészítő szedésével. A foszfatidilszerin táplálékkiegészítők könnyen felszívódnak (amennyiben zsírtartalmú étellel együtt vesszük be őket!), és könnyen átjutnak a vér-agy gáton az agyba, így felszívódhatnak az idegsejtek membránjaiba (6).

Hogyan Segít a Foszfatidilszerin a Kognitív Hanyatlásban?

A neuronális membránokban a foszfatidilszerin képes lassítani, megállítani vagy akár visszafordítani a bekövetkezett strukturális és biokémiai változásokat, és helyreállítani az agyi sejtek membránjainak rugalmasságát és folyékonyságát.

Ez támogatja a kognitív funkciókat, lehetővé téve számunkra, hogy:

• új rövid távú emlékeket alakítsunk ki,
• megszilárdítsuk a hosszú távú emlékeket,
• valamint elő tudjuk hívni az emlékeket
• és teljesen újakat hozzunk létre.

Szintén javítja a következő képességeinket:

• tanulni
• fókuszálni
• koncentrálni
• és a problémamegoldó képességünket.

Javíthatjuk nyelvi készségeinket és kommunikációs képességünket, valamint mozgásszervi funkcióinkat, különösen a gyors reakcióinkat és reflexeinket (6).

A foszfatidilszerin pótlása támogatja a „Idegnövekedési Faktor” felszabadulását is, egy olyan hormonét, amely serkenti az új, egészséges idegsejtek növekedését és a régi, sérült idegsejtek megtisztítását (7). A foszfatidilszerin védi a membránokat a szabad gyökökkel és az oxidatív károsodással szemben is, és serkenti saját antioxidáns védelmi rendszereink növekedését (8).

Kutatások a Foszfatidilszerinről, Kognitív Hanyatlás és Kognitív Értékvesztés

1.Tanulmány – nyílt vizsgálatok

Nyílt vizsgálatokban (azaz olyanokban, ahol mind az alanyok, mind a kutatók tudják, hogy az alanyok foszfatidilszerint kapnak), az enyhe kognitív hanyatlásban szenvedő idős embereket 300 mg foszfatidilszerinnel (100 mg, naponta 3-szor) egészítették ki 60 napon keresztül.

A 60 napos időszak végén az alanyok teljesítménye jelentősen javult a verbális tanulás, a verbális emlékezés, a verbális beszédkészség, a vizuális tanulás, a figyelem, a kommunikációs készségek, a kezdeményezőkészség, a szocializáció és az önellátás tesztjeiben (9,10).

2.Tanulmány – 90 napos tanulmány

Egy másik vizsgálat 90 napra hosszabbította meg a kiegészítés időtartamát, és nagyon hasonló eredményeket talált, de azt is megállapította, hogy az alanyok javították a nevek felidézésének és az arcfelismerés képességét (11).

A súlyosabb kognitív hanyatlásban szenvedő idősebb felnőttek egy másik csoportja jelentős javulást ért el a verbális tanulás, a verbális felidézés, a figyelem és a koncentrációs képesség, az éberség, a kezdeményezőkészség, a szocializáció és az önellátás terén, miután naponta háromszor 100 mg foszfatidilszerint kaptak.

3.Tanulmány – egy kettős vak tanulmány

Egy kettős vak vizsgálatot (azaz sem az alanyok, sem a kutatók nem tudják, hogy az alanyok foszfatidilszerint vagy placebót kapnak-e) végeztek 60 év feletti, enyhe memóriazavarban szenvedő nőkön és férfiakon, és napi 300 mg foszfatidilszerint kaptak 90 napon keresztül.

A kutatók megállapították, hogy a foszfatidilszerinnel kezelt csoport jelentős javulást ért el a rövid távú emlékezés, a közvetlen memória, a szókincs, a szavak felidézése, a figyelem és az éberség terén. A placebocsoport ezzel szemben semmilyen előnyben nem részesült (14).

4.Tanulmány – egy kettős vak tanulmány, amely a súlyos kognitív hanyatlásra irányult

Egy másik 2 kettős vak vizsgálat súlyosabb kognitív károsodásban (14) és enyhe degeneratív demenciában (15) szenvedő emberekre irányult. A kutatók megállapították, hogy jelentősen javult a verbális emlékezés és az általános kognitív működés. A foszfatidilszerin kiegészítést követően a placebo csoporthoz képest jelentősen csökkent visszavonultságot és apátiát is találtak.

A foszfatidilszerin jelentős sikerét az agyműködés támogatásában és a kognitív hanyatlás megállításában a klinikai vizsgálatokban az FDA is elismerte, és kijelentette, hogy:

• „a foszfatidilszerin fogyasztása csökkentheti a demencia kockázatát az időseknél” és
• „a foszfatidilszerin fogyasztása csökkentheti a kognitív diszfunkció kockázatát az időseknél” (16).

Nem Létezik Mágikus Tabletta

Meg kell azonban jegyezni, hogy a foszfatidilszerin nem varázspirula. Leginkább azok számára alkalmas, akik a kognitív hanyatlás megelőzésére törekednek, vagy a kognitív károsodás enyhe vagy közepes fokú stádiumában vannak.

Egy másik vizsgálat például olyan Alzheimer-kóros betegekre összpontosított, akik napi 400 mg foszfatidilszerint kaptak. A kutatók megállapították, hogy bár a kiegészítés – egy 16 hetes kognitív tréning programmal együtt – sokkal nagyobb javulást eredményezett a neuropszichológiai teszteken, mint a kognitív tréningprogram önmagában, a foszfatidilszerin nem volt képes megállítani a betegség előrehaladását. Azt is megállapították, hogy 4 hónappal később, a foszfatidilszerin folyamatos pótlása ellenére a teljesítmény romlott (17). Mindenkinek, aki meg akarja akadályozni a kognitív hanyatlást, vagy segíteni akarja annak folyamatát, javasoljuk, hogy próbálja ki a foszfatidilszerint napi 3-szor 100 mg-ot.